"Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más.”

(XIV. Dalai Láma)


Honlap Történetek

Történetek

Teremtés

Email Nyomtat PDF

Volt egyszer egy szegény ember, aki gondterhelten bandukolt az erdő szélén...
Amikor elfáradt, leült pihenni, és a hátát egy fának támasztotta. Ekkor még nem tudta, milyen fát választott. Különös, mágikus fa volt ez. Olyan fa, ami minden kívánságát teljesíti annak, aki hozzá ér.
A vándor először arra gondolt, milyen jó lenne most egy pohár víz. Hirtelen azon vette észre magát, hogy egy pohár kristálytiszta víz van a kezében. Meglepetten nézte, vizsgálgatta, még meg is szagolta. Végül úgy döntött, hogy nem lehet veszélyes, és megitta. Aztán megéhezett, és valami ennivalót kívánt. Az étel ugyanolyan hirtelen és bámulatos módon jelent meg előtte, mint a víz.
Bővebben...
 

A híd

Email Nyomtat PDF

 Egy vidéki farmon élt két testvér egymás szomszédságában. Egy napon egy jelentéktelen félreértés kapcsán összevesztek. Eddig kölcsön adták egymásnak szerszámaikat, ameddig az egyik távol volt, a másik vigyázott a farmra, megbeszélték a problémáikat, de most egy csapásra minden megváltozott. Hiába a negyven éves szomszédság, most végül odáig fajult a dolog, hogy nem is álltak szóba egymással.
Bővebben...
 

Miért kell a szenvedés...

Email Nyomtat PDF
Egy fiatal marokkói lány apja fonómester volt. Jól boldogult a mesterségében, és magával vitte a lányát a mediterrán országokba tett utazására. El akarta adni a fonalait, és azt mondta a lánynak, hogy ő is keressen magának olyan fiatalembert, aki jó férje lehetne. Azonban egy vihar miatt hajótörést szenvedtek Egyiptom közelében, az apa meghalt, lánya pedig partra sodródott. Szánalmas állapotban és kimerülten vándorolt a lány a homokban, alig emlékezve korábbi életére, míg végül egy szövőcsaládhoz vetődött. Ők befogadták, és megtanították posztót készíteni. Végül elégedett életre lelt.
Bővebben...
 

Az öreg bölcs

Email Nyomtat PDF

Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:
- Milyenek itt az emberek? - tudakolódta.
- Hová valósi vagy? - kérdezett vissza az öreg bölcs.
- Athéni vagyok.
- És felétek milyen nép lakik? - kérdezett tovább az öreg.
- Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.
- Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. - mondta az öreg.
A vándor búsan folytatta útját.
Bővebben...
 

Móra Ferenc : A pillangók királya

Email Nyomtat PDF

Mikor én iskolás gyerek voltam, de sok szép lepkét fogtam!
Egyszer valami erdőkerülő vetődött a házunkhoz. Eldicsekedtem neki egy gyönyörű pillangóval.
- Nem sokat ér ez, öcsém, míg meg nem szerzed hozzá a pillangókirályt is.
Majd kőbálvánnyá meredtem, úgy elszomorodtam.
- Milyen az a pillangókirály? Sose hallottam én ilyenről, könyvekben sincs lerajzolva.
- Hja, öcsém, nem is ösmerik ám azt a könyvcsináló urak. Én magam is csak egyszer láttam életemben, pedig én az erdőben öregedtem meg.

Bővebben...
 
7 / 7 oldal

Bejelentkezés